Széchenyi 2020
Főoldal
« vissza

Töttös történelme

Adatok Töttös Község múltjából.

A középkori történelemkutatás környékünkön a szomszédos Nyárád Községet említi (1903). 1349- ben a szomszédos Lotha község ura eladta a területet Besenyő Györgynek aki viszont elcserélte azt Bechey Töttösel. Így a település a Bátormonostori Töttös család birtokává vált. A XIV. sz-ban 3 Töttös nevü település létezett. A pontos adatolás lehetetlen. A Mohácsi Csatával kapcsolatos Sánta Pál legendája nyomtatásban ugyan megjelent, de az állításokat nem lehet bizonyítani. A török hódoltság idején elhagyott terület volt s csupán az Iláki család lakta. 1703- ban Batthányi család birtokába kerül. 1715-ben 29 jobbágy család lakóhelye. 1724-től kezdve minden mozzanata ismert. 1747-ben Bolly község szerb lakóit telepíti az uradalom Töttösre. 1790. ig. kizárólag szerb lakói voltak. Híres az 1750.-ben épült kocsmája. Évente rengeteg bort mértek itt ki. (250-350 He). A német lakosság 1806 után került a községbe- nem szervezett betelepítés következtében. Általában zsellérként az elhagyatott szerb területekre. 1807- ben telepítik az első szőlőket. 1814-ben a falu határait, és az utak helyét kiméri az uradalom.
1853-ban történik az első " legelő elkülönítés". 1857.-ben megépül a Bólyi vasútállomás. Közelsége jó gazdasági állapotokat teremt.1884.-ben a határ tagosítását befejezik. A községi Körjegyzőségi székhely Borjád és Pócsa. A szerbtemplom építésének éve:1796. A katolikus templom 1870-ben épült. 1887- ben önálló plébánia alakult. 1938- ban megépül a Bóly- Töttösi országút.1926-ban a szerb családok elhagyják a falut és Jugoszláviába települnek. A község 1944. november 26.-án szabadul fel.
1946-47 nagy német kitelepítés, majd felvidéki betelepítés követi egymást. A lakosság létszáma erőssen csökken.A tanács egyesül a Bólyival, s mint kirendeltség működik, közigazgatási vonalon.
Rácz- Töttős eredete és elnevezése a híres Becsey család nevéhez fűződik. Becsey Imre volt Baranya vármegye területének leggazdagabb földesura. Már a XIV. században a királyi kegy több birtokot adományozott neki. I. Károly király hűségéért többféle adománnyal és méltósággal tüntette ki: elsőnek Léva várurává, majd Bars-i gróffá nevezte ki.
Ugyanennek a Becsey Imrének, aki 1333-ban halt meg,
Három fia volt: Becsey István-Töttős, Becsey György-Vesszős, Becsey Tamás –Tövises (még apja életében meghalt).
Töttős és Vesszős atyjuk halála után nem csak a birtokokat és uradalmakat örököltek, hanem a királyi udvar kegyeit is elnyerték. Elnéptelenedett birtokait és uradalmait, saját nevéről nevezte el Töttősnek. Nehogy összetévesszék a Baranya vármegyében lévő két hasonló birtokával (Töttős és Csikós- Töttős) első Görögkeleti lakóiról Rácz- Töttősnek nevezte.
A későbbiekben Monetnouvo Nándor herceg fennhatósága alá tartozott a terület. Montenuovo Nándor herceg, felsőházi tag, császári és királyi kamarás, titkos tanácsos, számos országos és helyi érdekeltségű gazdasági-pénzügyi szervezet elnöke vagy igazgatósági tagja. Az első világháborút kezdetektől végigharcoló, több ízben kitüntetett huszártiszt, egy magyar-osztrák viszonylatban mintegy húszezer holdas birtok örököse, kinek ereiben osztrák-német főúri vér folyt, ám magát magyarnak vallotta, és a nyelvet is kiválóan elsajátította. Felesége erdélyi bárónő; egyik távoli oldalági ősében Batthyány Ádámot, az 1687-es ún. "második mohácsi csata" hősét, a török elleni felszabadító harcok hírneves vezérét, másikban, dédnagyanyjában Mária Lujzát, Bonaparte Napóleon egykori hitvesét tisztelhette. Montenuovo Nándor herceg élete nagy részét Magyarországon, birtokai központjában, a németbólyi kastélyban töltötte.
Rácz Töttős népe: Legelső lakói görögkeleti szakadárok voltak. Volt templomuk, pópájuk, aki a saját házában lakott, mivel nem volt helyben saját plébániaházuk. Volt tanítójuk és kántoruk is. Iskolájuk azonban hamar kiürült, mert nem volt nagy a vallásos érzületük. A lassan előretörő németekkel össze sem hasonlítható. A németek száma évről- évre nő, addig a szerbek száma szembetűnően csökken. Bár a község lakói vallás, erkölcs és szertartás tekintetében különböznek egymástól, összhangban és békében, szeretetben éltek egymással. Egyik a másik nyelvét beszélte és testvériesen megfértek egymással. A falu bíráját hol katolikusok, hol a görögkeletiek közül választották. A szerbek is támogatták a katolikus templom építését.


A Töttösi Római Katolikus Templom építésének története:

Mikor még a községnek nem volt katolikus temploma, a hívek a szomszédos községekbe jártak gyalog, lovas szekérrel (Nyárádra és Bólyra) istentiszteletre. Ezért a falu elöljárói és a hívek azzal a kéréssel fordultak Montenouvo Herceghez had kaphasson a falu egy templomot. Így el tud szakadni a Német- Bólyi anyaegyháztól, és saját plébániát tudjon kialakítani. A herceg jogosnak vélte a kérést, ezért ki is jelölte a községben az erre alkalmas helyet. Ez a hely a mostani Kossuth utcában a Réti és Régert, porta helyén volt. A Mayer ház akkor még erdészház volt. Ezek a területek az uradalomhoz tartoztak. A Herceg felajánlotta a híveknek a templom építésének költségeit és a területet. A hívek összegyűltek és úgy döntöttek, hogy a Katolikus templomnak nem lenne jó helye a Szerb templom (Roth ház) szomszédságában, hanem a mostani helyére képzelték el. A Herceg nem akarta elfogadni a falu által elképzelt helyet, ezért kijelentette, ha nem fogadják el az általa felajánlott területet, akkor nem nyújt segítséget. Így a hívek a templom építését saját erejükből és adományaiból építették fel. Mindenki úgy segített, ahogy tudott, minden katolikus családra kiszabták milyen módon, járuljon hozzá a templom építésének munkálataihoz. A templom 13 és ½ öl hosszú, 5 öl széles a tornya, jó és szolid, anyagból épült. Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. 1870. novemberében szentelte fel Dobszay Antal kanonok. A templom szentélye keletre, tornya nyugatra néz. Az Istentisztelethez szükséges minden kellékkel rendelkezik. A templom falai az első festéskor fehérre lettek festve. Majd a későbbi felújítások során, ami az első világháború után következett be, kerültek fel a szenteket ábrázoló freskók és a mennyezetre festett körkép is, ami a falu lakosai közül ábrázol néhányat. A körkép készítése közben a kíváncsiskodó lakosok nézték a festőt munka közben, és ő pedig lefestette őket. 1996- ban restaurálásra került a sora templomban. A freskók nagy része megmaradt, így a mennyezeten lévő körkép is.
A toronyban három harang függ: A nagyobb: 4. 45 kg A kisebb: 260 kg A legkisebb: 166 kg

« vissza

Töttös Község Önkormányzata
7755 Töttös, Hunyadi u. 6.
Tel.: 06/69/376-101
Fax: 06/69/376-142
tottos@saghysat.hu
A honlap fejlesztője és tárhelyszolgáltatója:
EUNet 2000 Nonprofit Kft.
7632 Pécs, Megyeri út 72.
Telefon: 72/525-688
ugyintezes@eunet2000.hu